Dobd be magad!
Tags : dolgozó családanya, érdekérvényesítés, gender, Lean In, munka-magánélet egyensúly, női szerepek, önbizalom, önismeret, Sheryl Sandberg, társadalom
Comments : 0
Szókimondóan a n?i szerepvállalásról Éppen három évvel ezel?tt hangzott el Sheryl Sandberg híressé vált TED-beszéde a n?k szerepvállalásáról, melyet azóta több, mint hárommillióan néztek meg. Idén tavasszal jelent meg a témáról Lean In cím? könyve, amely magyarul néhány héttel ezel?tt Dobd be magad! címmel látott napvilágot. Ez a bejegyzés nem csak n?knek szól – a gondolatébreszt? könyv sem csak n?knek szól. S?t, a szerz?, aki sikeres és befolyásos nagyvállalati vezet? az USÁ-ból, kifejezetten hangsúlyozza, hogy n?k és férfiak együttm?ködésével lehet változtatni a kialakult helyzeten. Bízom benne, hogy a hazai olvasók között is akadnak férfiak. De mi is ez a helyzet, amit szemléletes példákkal ír le Sandberg? A társadalmi és kulturális hagyományok olyan mélyen gyökereznek a mai kor embereiben, hogy bár látszólag egyenl?ség van n?k és férfiak között (a modern társadalmakat tekintve), de a valódi egyenl?ségért még sokat kell tennünk: le kell küzdeni a küls? akadályokat társadalmi összefogással, és ami még fontosabb: nekünk, n?knek le kell bontanunk a saját bels? gátjainkat.(Gyorstalpaló olvasók számára a könyvr?l egymondatos összefoglaló található egy korábbi bejegyzésemben.) Most talán felszisszen néhány olvasó: már megint egy feminista mozgalom. Már megint a karrierista tyúkok. Több férfi olvasó most kattintott az x-re az ablak jobb fels? sarkában. Aki viszont tovább olvassa, annak fontos felismeréseket ígérhetek, valamint azt, hogy messze ívben elkerülöm a hazai aktuálpolitikai helyzetre való utalásokat. Valóban: bizonyos olvasatban az lehet a könyv (és a beszéd) f? üzenete, hogy miért nincs több n?i vezet? a világban. Karriercélok, vállalati programok, társadalmi lehet?ségek… Kinevezések, el?léptetések… Impozáns sarokirodák, tanácstermi ülések. Saját értelmezésemben azonban sokkal fontosabb üzeneteket hordoz Sheryl Sandberg könyve. Végre valaki kimondja, leírja, hogy a mai kor modern társadalmaiban él? n?k amúgy is nehéz helyzetét milyen mértékben bonyolítja a kulturális-társadalmi örökség, és ebb?l fakadóan a n?k saját gondolkodásmódja. Mi több, beismeri, hogy ? sem tudja a megoldást – de folyamatosan keresi, és használható módszereket, tippeket is megoszt. Ami pedig abszolút hitelessé teszi, az a saját gyengeségeinek ?szinte elismerése. Mély tisztelettel adózom neki azért, hogy ilyen nyíltan beszámol személyes fejl?désér?l, s?t, kudarcairól is, hogy a történetei tanulságként szolgáljanak más n?k fejl?déséhez, el?rehaladásához. Sztereotípiákban gondolkodunk, és ezek a sztereotípiák önbeteljesít? jóslatként m?ködnek. A másik oldalról pedig a sztereotípiáktól eltér? viselkedést nem tudjuk tolerálni. Sheryl Sandberg gondolatai abban segítenek a n?knek, hogy érvényesüljenek – és ez az élet minden területére érvényes. Olyan jelenségeket mutat be, melyeket természetes adottságnak tekintünk, pedig objektív szemüveggel nézve érthetetlen ?rültségnek t?nnek. Olyan kijelentéseket tesz, melyeket a n?k sem maguknak, sem egymásnak nem mernek beismerni, vagy ha mégis, akkor legyintenek rá – ez van, ezen nem lehet változtatni… Sheryl szerint pedig lehet. S?t, kell is változtatni. Ideje, hogy belássuk: a mai fejlett világban korlátolt, elmaradott társadalmi konvenciók szabályozzák a gondolkodásunkat, a szemléletünket. Miel?tt teljesen elmerülnék a filozofikus vagy szociológiai eszmefuttatásokban, nézzünk néhány konkrét példát. Miben is nyilvánul meg ez az önkorlátozó n?i gondolkodás? (Miel?tt valaki vitába bocsátkozna ezek valódiságáról: sok-sok kutatás és tanulmány támasztja alá ezeket a jellemz? trendeket.) A n?k rendre alulbecsülik saját teljesítményüket, míg a férfiak hajlamosak túlbecsülni magukat. A n?k ritkán tudnak elégedettek lenni magukkal, elért sikereikkel. A sikereket a n?k inkább küls? körülményeknek tulajdonítják (szerencsém volt, mások segítettek, könny?ek voltak a kérdések…), míg a férfiak elismerik saját tehetségüket, adottságaikat. A n?k hajlamosak sokszorosan túlvállalni magukat, és azt nézni, hogy mennyi (képzelt vagy valós) elvárásnak nem tudnak megfelelni. Nehezen kérnek segítséget, a felajánlott segítséget pedig nehezünkre esik elfogadni. Rendben, beismerem, rám is jellemz? Sheryl sok állítása. Közel érzem magamhoz ezeket a gondolatokat. Alá tudom támasztani személyes példákkal, a környezetemben látott példákkal… és coachként az ügyfeleim példáival is. Talán túlzott leegyszer?sítésnek t?nik, de a coaching klienseim – bár sokféle témával keresnek meg – dilemmáinak feltárásakor (anélkül, hogy az okok gyökerét keresgélnénk, hiszen az inkább terápiás módszertant igényel) nagyon gyakran kötünk ki a nemekre jellemz? meghatározó témánál: n?k esetén szinte mindig fejlesztésre szorul az ügyfél önbizalma, önbecsülése, érdekérvényesítési képessége. (Férfiak esetében az érzelmi intelligencia, az empátia a gyakran visszaköszön? coaching téma.) Két napja sincs, hogy egy kedves barátn?m egy közösségi oldalon (melynek egészen véletlenül Sheryl Sandberg az egyik igazgatója) közzétette a szorongást okozó dilemmáját: már csak pár nap van hátra, és ? még nem készített adventi koszorút. Csodás családanya, három iskolás gyermek mellett dolgozik, kiemelked?en tehetséges egy m?vészeti ágban, amelyben rendszeresen tevékenykedik. Példakép lehetne sokunk számára. És meger?sítést kér az ismer?seit?l, mert így sem látja magát elég jónak. Édes Barátn?m, vajon mi kéne hozzá, hogy belásd, mennyire klassz n? vagy? És mi a helyzet a n?k megítélésével? A siker, az ambíció tipikusan férfi tulajdonságok. A n?i erények hagyományosan a gondoskodásban, a kedvességben merülnek ki. Ebb?l következik, hogy a siker és a népszer?ség a férfiak esetében kéz a kézben jár, n?k esetében általában fordítottan arányos. Mondjuk ki: a sikeres n?ket nem szokás kedvelni. Elismerni a teljesítményüket még csak-csak… de jobb lenne nem velük dolgozni, hiszen ambiciózusak, s?t, törtet?ek. Brrr. Vegyünk egy kézenfekv? példát. Provokatív coaching stílus. Határokat feszeget? blogbejegyzés vagy fórumhozzászólás… Vajon milyen reakciók születnek, ha ugyanazt egy n? írja, vagy férfi írja? Más? Ugyanaz?… Egészen ?szintén?… Megengedheti magának egy n?i coach, hogy konfrontatív legyen? Hiteles maradhat a szerepében? És hogyan tudja beilleszteni a rendszeres blogolást az amúgy is túlzsúfolt mindennapjaiba? (Huh, de elkalandoztam.) Vagy itt egy másik példa. Egyszer? kifejezés: dolgozó családanya. Mi jut eszünkbe?… (Ha valakinek der?s, kiegyensúlyozott kép ugrott be, az sürg?sen keressen meg e-mailben, szeretnék t?le kérdezni.) Jellemz?en túlhajszolt, stresszes n?t látunk magunk el?tt, aki egyszerre próbál megfelelni minden fronton a kihívásoknak, több-kevesebb sikerrel. Vajon miért nincs olyan kifejezés, hogy „dolgozó családapa”? A diszkrimináció fejtegetését szociológusokra, genderkutatókra hagynám – maradjunk annyiban, hogy létez? jelenségr?l van szó. Egyetlen példát említek: felmérések szerint a férfiak el?léptetésének alapja általában a bennük látott potenciál, a tehetség; a n?k el?léptetése leginkább az elért korábbi teljesítményen alapul. Rengeteg férfi van, aki azt vallja, hogy az okos n?ket kedveli, s?t, imádja. Igen ám, de nézzük csak meg, hány sikeres, vonzó, okos n? él egyedül azért, mert a férfiak nagy része nem tudja elfogadni, ha a kapcsolatban a n? el?rébb jár: magasabb beosztású, ambiciózusabb. Ezzel nem azt szeretném sugallni, hogy a n?k ennek a faramuci társadalmi helyzetnek az áldozatai. (És nem szándékom felmentést adni a kiállhatatlan n?i f?nököknek sem – mindannyian ismerünk ilyen vezet?ket.) Ellenkez?leg, Sherylhez csatlakozva én is azt vallom, hogy tennünk kell az elmozdulásért, a változásért. Önmagunk helyzetét csak így tehetjük jobbá, másrészt pedig a felnövekv? generációnak is olyan szemléletet adhatunk át, amely megkönnyíti, harmonikusabbá teheti az ? életüket. Mit tehetünk akár már holnaptól? Három fontos tippet említ a beszédében Sheryl, melyet minden n?nek érdemes elkezdenie gyakorolni. 1. Üljünk az asztalhoz! 2. A társunk legyen mindenben társ! 3. Csak akkor menjünk, ha mennünk kell! A tanácsokat itt nem részletezném – mind a TED-el?adás, mind a könyv szórakoztató és emberközeli stílusban hoz számos példát, tanácsot. Fejlesszük magunkat, próbáljunk változni és változtatni. Nálunk van a saját sorsunk kulcsa. Nekünk, coachoknak pedig tevékenyen részt kell vállalnunk a változásban: a fejl?dés iránt elkötelezett ügyfeleink tudatosabban és felel?sségteljesebben alakítják életüket a coaching folyamat végére. A napokban egy szakmai rendezvényen szóba került ez a téma, és egy kollégan?m lelkesen mesélte: ezt a könyvet kérte karácsonyra! Az Olvasót biztatni tudom a példa követésére, ha felkeltették az érdekl?dését ezek a gondolatok. A nemek kiegyensúlyozottabb aránya a társadalmi, politikai és gazdasági döntéshozó székekben jobb világot teremthet… Talán a világbéke is ránk szakad egyszer váratlanul. Addig is tegyük jobbá saját életünket és környezetünk világát. Dobjuk be magunkat! Sheryl Sandberg Lean In néven nonprofit szervezetet hozott létre, és társadalmi mozgalmat indított a n?i szerepvállalás, a nemek egyenl?ségének el?mozdítása érdekében. A szervezetet a könyvb?l származó bevételekb?l finanszírozza. A N?társ Alapítvánnyal közösen Lean In Budapest Klubot indítottunk. A havonta egy alkalommal rendezett kiscsoportos klubesteken facilitátorként támogatom a résztvev?ket a n?i szerepvállalás terén zajló fejl?désükben. A következ? klubest december 12-én lesz. További információ itt található. Szeretettel várunk minden érdekl?d?t! Szabados Andrea, ACC vezet?i coach