Célkitűzés: okosan vagy merészen?

A személyes és szakmai sikerek, a fejlődés egyik kulcsa a megfelelő célkitűzés. Ilyenkor év végén aktuális a következő éves fejlődési tervek összeállítása, a személyes és szervezeti célok meghatározása. Hogyan tudják a céljaink leginkább támogatni a határaink feszegetését?

„Rendkívül fontos, hogy legyenek nagy célok és azon belül részcélok napokra lebontva. Én így élem az életemet.” (Hosszú Katinka olimpiai bajnok úszó)

Az üzleti világban és a személyes fejlődésben legelterjedtebb célkitűzési modell a SMART célmeghatározás. Az angol betűszó – magyarul „okos” cél — az optimális célok öt jellemzőjét foglalja össze: Specific (konkrét), Measurable (mérhető), Achievable (elérhető), Relevant (releváns), Time-bound (időhöz kötött). Tehát a „szeretném, ha jobb lenne az állóképességem” célkitűzés SMART formában így hangzik „az a célom, hogy jövő szeptemberben x időn belül teljesítsem a félmaratont.”

A SMART-modell kritizálói szerint ez a formula a biztonságos, kockázatmentes, reális célok elérésében segít bennünket, és sok esetben nem rejt nagy kihívásokat.

Hasonló, ám kevésbé ismert modell a PRISM (prizma). A PRISM-cél személyes (Personal), reális (Realistic), érdekes (Interesting), konkrét (Specific) és mérhető (Measurable). Itt két új, szubjektív elem jelenik meg: a cél „személyes” és „érdekes” mivolta biztosítja, hogy azonosulni tudjunk a céllal, és valóban motiváltak legyünk a cél elérésére. Ilyen cél lehet például az, hogy „írok egy könyvet az úti élményeimről jövő év végéig.”

„Célozd meg a Holdat! Még ha elhibázod is, a csillagok közt landolsz.” (Les Brown író)

A merész célok (Courageous Goals) fogalmát a Challenging Coaching modell szerzői vezették be. John Blakey és Ian Day szerint a fenti „hagyományos” célkitűzések túlságosan a bal agyféltekénkre támaszkodva születnek, és ezért nem ösztönöznek valódi fejlődésre. A merész célkitűzés bekapcsolja a jobb agyféltekét is, és valódi átalakulást, változást hoz.

A módszer lényege, hogy „merjünk nagyot álmodni.”  A fennálló paradigmák megkérdőjelezésével olyan célt tűzzünk ki, amely lelkesít bennünket.

A merész célok ismertetőjegyei

Kétféle ismérv alapján lehet felismerni a merész célokat:

1. Milyen érzések fognak el, ha a célodra gondolsz? Izgalom, félelem, lelkesedés, kalandvágy? Szárnyra kel a fantáziád? Tervezgetni kezdesz? — Ha az előbbi kérdésekre igennel válaszoltál, biztos lehetsz benne, hogy a célod elérése változást fog eredményezni.

2. Hogyan reagál a környezeted, ha mesélsz nekik a célodról? Felháborodnak? Lehetetlennek tartják? Megrémülnek a tervedtől, az azzal járó változásoktól? Azonnal kifogásokat hoznak, miért ne kezdj bele a megvalósításba? — Ha az ismerőseid, kollégáid azt válaszolják, hogy „de hát ezt így nem lehet”, megnyugodhatsz, jó úton jársz. A célod teljesítésével biztosan átléped a saját határaidat, és fejlődni fogsz.

Ez a cikkem az Üzlet és Pszichológia 2016. október-novemberi számában jelent meg.

A szerző bemutatkozik

Szabados Andrea vagyok, humánfejlesztési és vállalati kommunikációs szakember. Vezetői coachként az együttgondolkodó partner szerepében dolgozom. Inspiráló, kreatív szellemi műhelyt teremtek munkám során. Ügyfeleim – elsősorban innovatív, technológiai vállalatok vezetői és tehetséges munkatársai – a coaching szemlélet elsajátításával párhuzamosan bővítik eszköztárukat és fejlesztik készségeiket. Okleveles közgazdász vagyok, két évtizedes vállalati kommunikációs és humánfejlesztési tapasztalattal rendelkezem. A Nemzetközi Coach Szövetség által akkreditált coachként (ACC) a magas színvonal és az állandó szakmai fejlődés mellett köteleztem el magam. Jelenleg a PCC minősítés megszerzésén dolgozom. Rendszeresen publikálok a hazai és nemzetközi szaksajtóban. Öt idegen nyelven beszélek. A Professzionális Coaching Egyesület alapító elnökeként három évig aktívan dolgoztam a coaching népszerűsítéséért a társadalomban. Két kiskamasz fiammal folyamatos fejlődésre inspiráljuk egymást.